A nyilvános és a magán műgyűjtemények közötti különbségek kiterjednek a művészeti jogokra is. A nyilvános műgyűjtemények, mint például múzeumok és közkönyvtárak, általában a közösség számára hozzáférhetők és kiemelt szereppel bírnak a művészeti oktatás, kutatás és kulturális örökség megőrzése terén. Ezekben a gyűjteményekben található műalkotásokat gyakran állami vagy helyi intézmények kezelik.
A nyilvános műgyűjtemények művészeti jogai általában szigorúbban szabályozottak, mivel az intézményeknek felelősséget kell vállalniuk a műtárgyak megőrzéséért és a közösség számára történő hozzáférhetőségért. Ez magában foglalja a szerzői jogokat, a kereskedelmi felhasználást és a reprodukciókat is. A szabályozás célja a műtárgyak védelme és a kulturális örökség megőrzése.
A magán műgyűjtemények, mint például egyéni gyűjtemények vagy alapítványok, általában a tulajdonosok magánérdekeit szolgálják, és a műtárgyakat saját otthonukban vagy más magánhelyeken őrzik. A magán műgyűjtemények tulajdonosainak nagyobb szabadsága van a műalkotások felhasználására és kezelésére, mivel nem kell számot adniuk a közösség vagy a közfinanszírozás felé.
Azonban a magán műgyűjteményekben is vannak bizonyos szabályok és jogi korlátok. Például a szerzői jogok továbbra is érvényesek, és a műtárgyakat jogtisztán kell beszerezniük a tulajdonosoknak. Emellett a műgyűjteményeket nyilvántartásba kell venni, és bizonyos esetekben közérdekűvé is tehetik őket.
Összességében elmondható, hogy a nyilvános és a magán műgyűjtemények közötti különbségek a művészeti jogok területén is megjelennek. A nyilvános műgyűjtemények szigorúbb szabályozás alatt állnak, mivel közösségi célokat szolgálnak, míg a magán műgyűjtemények inkább a tulajdonosok magánérdekeit szolgálják.